Az ujjak ízületei és típusai, Ízületi porckopás (artrózis) - Tünetek és okok

A csontok összeköttetései, juncturae ossium Általános ízület- és szalagtan Valamennyi csont kivéve a marha szívcsontjait, a húsevők peniscsontját, a kulcscsontokat, a teve rekeszcsontjait, az az ujjak ízületei és típusai inakat változatos módon összeköttetésben junctura van egymással, s ezáltal a csontvázat sceletum képezi.

Ízületi porckopás (artrózis) - Tünetek és okok

Az összeköttetések alakjával, szerkezetével és típusaival az ízület- és szalagtan, az arthrologia és syndesmologia, foglalkozik. Az összeköttetés vagy megszakítás nélküli, I. Ez a megszakított csontösszeköttetés, a diarthrosis vagy ízület, articulatio, amely csak mozgékony lehet.

A szakadatlan csontösszeköttetés, synarthrosis, típusa, szöveti szerkezete szerint lehet: A izmos összeköttetés, synsarcosis, B kötőszövetes összeköttetés, junctura fibrosa s. A Izmos összeköttetés, synsarcosis esetén a csontokat izom kapcsolja egymáshoz. Az összeköttetés mindig mozgékony; ilyet találunk az elülső végtag és a törzs csontos váza között csigolya-ízületi kezelés az állatokban, amelyekben a vállöv nem teljes hiányzik a kulcscsont és a hollócsőrcsontvalamint a bordák között.

Szabadabb kitérést enged meg, a törzs rázkódtatását csökkenti. B A kötőszövetes összeköttetés, junctura fibrosa, lehet mozdulatlan, varrat, álvarrat és beékelődés, és mozgékony ilyen a szalagos összeköttetés.

A varratban, sutura, a csontok egymásba illő, egyenetlen széleit nagyon keskeny porcos-kötőszövetes szegély kapcsolja össze. Elsősorban a fej lapos csontjai között találjuk. A varratok a fejlődés során összecsontosodnak, synostosis suturarum, a varrat ezzel eltűnik; ha ez korábban bekövetkezik, synostosis praecox a hormonális működés zavaratornyos fej, turricephalia, vagy csónakfej, scaphocephalia, alakul ki.

A csontszélek alakja és egymáshoz illeszkedése szerint különböző varratokat ismerünk: a Fűrészvarrat vagy csipkevarrat, sutura serrata. A csontszélek eltérő nagyságú, fűrészfoghoz hasonló nyúlványai egymásba illeszkednek. Ilyen a koponyacsontok közötti legtöbb varrat: a két falcsont által alkotott nyílvarrat, a sutura sagittalis, a falcsont és a homlokcsont közötti lambdavarrat, a sutura lambdoidea.

Ízekre szedve - Az ízületek kialakulása

A fogvarratban, sutura dentata, a csont csipkéi derékszögben állanak a csont szélére. A csontszélre merőleges, felületesen szétterülő, levélszerű nyúlványok megfelelő mélyedésekbe illeszkednek. Ilyen a homlok- és az orrcsont közötti sutura frontonasalis. A csontok lapos pikkely alakú nyúlványai cserép- vagy zsindelyszerűen illeszkednek egymáshoz; ilyen a falcsont és a halántékcsont közötti pikkelyvarrat, a sutura squamosofrontalis. Tulajdonképpen álvarrat vagy összeilleszkedés, amikor sima vagy kevéssé érdes csontszéleket kapcsol egymáshoz a kötőszövet.

Elcsontosodásuk időskorban is tökéletlen. Álvarrat az orrcsontok közötti sutura internasalis.

Tartalomjegyzék

Beékelődés, gomphosis. A csont hasáb, kúp vagy ék alakú nyúlványa úgy fekszik bele a másik csont mélyedésébe, mint a fog a fogmederbe.

A test bármelyik ízületét érintheti a betegség. Artrózis általában csak egy ízületen alakul ki, ha azonban az ujjakat érinti, egyidejűleg több ujjat is megbetegíthet. Az artrózist korábban egyetlen betegségnek tartották, mára már mintegy száz formáját különítik el. Jelenleg nincs oki terápia az artrózis kezelésére, de a rendelkezésre álló terápiás eszközökkel a fájdalom csökkenthető, az aktív élet folytatható. Az, hogy Ön mennyire tud együtt élni az artrózissalsokban múlik az Ön hozzáállásán és együttműködésén is.

Ilyen az ekecsont és az ékcsont közötti zsindelyvarrat, a schindylesis is. Mozgékony szalagos összeköttetés, syndesmosis ossium mobilis.

Feszes ízületek[ szerkesztés ] Vannak ízületek, amelyek tényleges mozgásra alkalmatlanok, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes feszes ízületek. Ilyen pl. Ezek a ízületek is hozzájárulnak azon képződmények rugalmasabbá tételéhez, valamint statikai stabilitásához, amelyek alkotásában részt vesznek. Egytengelyű ízületek[ szerkesztés ] Az egytengelyű ízületeknek két alaptípusa van: a forgóízület articulatio trochoidea és a csuklóízület nem tévesztendő össze a kézcsuklóval! Az előbbinél a forgástengely a csont hossztengelyével esik egybe articulatio trochoideaa forgás tengelye közel megegyezik az ízület tengelyével, ilyen az első két csigolya ízesülése articulatio atlantoaxialisvalamint az orsócsont és a singcsont mindkét ízesülése articulatio radioulnaris proximalis, distalis.

A csontokat collagenrostos kötőszövetből álló szalag, lig. Nagyobb számú rugalmas rostot tartalmazó sárga szalagok ligg.

Csupa hasznos

C Porcos összeköttetés, synchondrosis. A csontokat vékony hyalin- vagy rostos porcréteg köti egymáshoz; rugalmas, erős összeköttetés.

Kéz, csuklófájdalom - Zsibbadás

A rostos porcszövet egy- vagy kétmagvú, mikrobolyhos és redős sejtekből, chondrocyta, áll. Cytoplasmájukban nagy Golgi- és jól fejlett rEr, ribosomák, és acantosoma coated vesiculum van. A szövet alapállománya collagen- és elasztikus rostokból, valamint homogén, nagyobbrészt chondromucoproteinból polimer protein, glycosaminoglykan, chondroitinszulfát, és chondroitinszulfát áll.

• Artrózisos kenőcskezelés
• Az ízületek fájnak a kötésből
• Forrás: HáziPatika.
• Kenőcs az ujjak ízületeihez
• A háziállatok funkcionális anatómiája | Digitális Tankönyvtár

A sejtek az alapállomány lacunájában helyeződnek el, amit porckapszula övez. Gyakran több sejt chondronban csoportosul. A hyalinporc, cartilago hyalina, a hyalintól áttetsző, vékony réteg, benne a sejtmagok csoportosulnak.

Collagenrostos és a chondroitintartalmú, nyomásra rugalmas alapállományuk a chondroitinkénsav hatására halványan látható. Az előbbi EM felvételeken egymást keresztező rostkötegekből áll. A bordacsont-bordaporci, a nyakszirtcsont bázisa, az os praesphenoidale és az os basisphenoidale közötti öszszeköttetések hyalinporcból, a csigolyatestek közötti öszszeköttetések pedig rostos porcból állnak.

Egyik típusa az álízület, a symphysis is, amelynél a két csont felületét borító hyalinporcot, üregeket abban zsírszövetet tartalmazó rostos porc fűzi egymáshoz; ez az összeköttetés nagyon erős, de mégis rugalmas pl. D Csontos összeköttetés, synostosis. Rendszerint a csontok között levő kötőszövet vagy porc elcsontosodásával alakul ki kérődzők lábközépcsontjain a varratokon, a keresztcsonton stb.

Megszakított csontösszeköttetés, diarthrosis s. Az ízület, articulatio, megszakított csontösszeköttetés, amely egyben mozgékony is. Részei: az ízületi porccal bevont két vagy esetleg több csont, az ízületi porc, az ízületi tok, az ízületi üreg, az ízületi nedv és az ízületi szalagok.

A leggyakoribb, amikor domború ízületi fej, a caput articulare illeszkedik a homorú ízületi vápába, a cavitas articularisba. Az ízületeket az ízületi végek alakja szerint osztályozhatjuk. A kereszt- a csípő- és az állkapocsízület felületeit rostos porc borítja.

A porc a homorú felületek szélein és a domború felületek közepén vastagabb, és egymáshoz illeszkedve, rugalmasságuk révén csökkentik a rázkódtatásokat. Felületük sima, egymáson könnyen elcsúsznak. A patások egyes ízületeiben, az ízületi felület fajra jellemző helyén, porchiányos, csontig terjedő mélyedés, fossa synovialis s.

Az ízületi porc a korral egyenes arányban veszíti el a az ujjak ízületei és típusai. Az erősebben igénybevett ízületi felületrészeken a porc alatti kötőszövetben érinvázió, arthritis keletkezik. Néhány ízületben az ízületi végek nem illenek össze, inkongruenciájukat az ízület üregében, az ízületi végek közé ékelődő, ízület közötti rostos porc egészíti ki.

Ennek két típusa van: a piskótaporc, a discus articularis, amely az állkapocsízületet két önálló részre osztja; és a C porc, a meniscus articularis, amely a térdhajlásízületet csupán részben osztja meg.

A rostos-porcos ajak, a labrum articulare labrum glenoidaleés a porcos szegély, a limbus cartilagineus articularis, az ízületi felületek széleit egészítik ki. A kevés elmozdulást végző ízületben szűk, a nagyfokú mozgáslehetőséggel bíró ízületekben pedig laza; redőket és zsákokat recessus alkothat. Falának két rétege van: a külső, rostos réteg, a stratum fibrosum, vastag és erős; az ízület hossztengelyével párhuzamos collagenrostjai a csonthártyába mennek át. Belső, ún. Benne sok vérér, nyirokér és idegrost halad.

Az ízületi üreg felé tekintő felületét átalakult kötőszöveti sejtek egymás köré csavarodott nyúlványaikkal összekapcsolódva, laphámhoz hasonlóan borítják.

Ezek az összeköttetések lehetnek egyszerű, egységes szerkezetűek, de gyakrabban bonyolult felépítésű és működésű szervek. Az anatómiának a csontok ezen összeköttetéseit rendszerbe foglaló ágazata a syndesmologia ízület- és szalagtan. Ha az egymással összekötött csontok anyaga folyamatosan — bár más szövet közbevetésével — megy át egymásba, akkor folytonos vagy folyamatos összeköttetésről synarthrosis beszélünk, ha pedig az összekötött csontok állománya között nincs anyagfolytonosság, hanem helyette rés mutatkozik, akkor ízületről diarthrosis vagy articulatio szólunk. Syndesmosisnak nevezzük két vagy esetleg több csont szalagos összekapcsolását. Nem minden szalagos összeköttetés nevezhető azonban syndesmosisnak.

A sejtek gazdag Golgi-hálózata és ergastoplasmája állandó aktív működésükre utal; az általuk termelt sejt közötti alapállomány elfolyósodva adja az ízületi nedvet, de felszívóképességük is van. A synovialis rétegnek az ízület üregébe emelkedő redői, a plicae synoviales, és bolyhai, a villi synoviales, növelik az ezt a működést szolgáló felületet.

Az ízületi nedv, a synovia, kis mennyiségű, mucintartalmú, világos borostyánkősárga színű, tiszta, nyúlós, de nem ragadós folyadék. Sejttörmelékeket, zsírsejteket, fehérvérsejteket, lefűződött bolyhokat tartalmaz, lúgos kémhatású.

Az ízületi porcok sima felületét bevonja, sikamlóssá teszi, ezáltal az egymáson elsikló felületek súrlódását csökkenti. Az ízületi nedv kóros állapotban felszaporodhat lágy pók. A légnyomás okozta adhaesio az ízületi felületeket egymáshoz köti.

Az ízületi tok sérülésein levegő juthat az ízület üregébe, amely a légnyomáskülönbségeket kiegyenlíti, és a csontok eltávolodnak egymástól a Weber testvérek kísérlete. Az ízület ficama, luxatio esetén az ízületi végek a szalagok kattanások az ízületekben és izomfájdalom szakadása nélkül eltávolodnak egymástól.

Az ízületek ér- és idegellátása bőséges. Az erek az ízületek körül sokszorosan anastomozáló artériás hálózatokat, rete articulare arteriosum, alkotnak, ami bármilyen helyzetben is biztosítja az ízület vérellátását. A hasonlóan bő érzőideg-ellátás a helyzetérzést és az az ujjak ízületei és típusai kapcsolatos reflexműködést is szolgálja. Az ízületek beosztása Az ízületeknek van nyugalmi helyzetük, ez az ízület középállása. Az ízület szögét ebben a helyzetben mérjük.

A szög nagysága az egyes állatfajokra jellemző. Az ízület tengelye körül az ízületet alkotó csontok elmozdulnak excursio. Ha az ízületet alkotó csontok közelednek egymáshoz, az ízület szöge kisebbedik, ez a hajlítás, a flexio; ha a csontok távolodnak egymástól az ízület szöge növekszik, ez a nyújtás, az extensio; a növekedés lehet foknál nagyobb is, azaz túlnyújtás, hyperextensioez a dorsalflexio, ami pl.

Az ízületi szög nyílása felől a hajlító felület, a facies flexoria, csúcsa felől pedig a nyújtó felület, a facies extensoria van. A mozgás tengelyére merőleges, ún. A csont tengelye körüli forgatás a rotatio, a kúp alakú kitérés pedig a circumductio oppositio. Az ízületeket csoportosíthatjuk a csontok száma, az ízületi végek alakja és a mozgás tengelyének száma szerint.

A kettős ízületben articulatio duplex rostos porc iktatódik a csontok ízületi végei fizioterápia artrózisos kezeléssel. B Az ízületi végek alakjának, geometriai formájának megfelelően van golyó- vagy dióízület, articulatio sphaeroidea, tojás- articulatio ellipsoidea, és bütyökízület, articulatio condylaris, csukló- vagy hengerízület, articulatio trochoidea, csavarízület, articulatio cochlearis, és nyeregízület, articulatio sellaris, valamint szánízület, articulatio delabens.

C A mozgás tengelyének a száma szerint lehet egy- két- és többtengelyű az ízület, amely a mozgás terjedelme szerint vagy szabad ízület arthrodiaamelynek kitérése nagyfokú, vagy merev ízület amphiarthrosisamelynek elmozdulása csekély. Egytengelyű ízület.

Az ízületben a tengelyre merőleges síkban csak hajlítás és nyújtás lehetséges; a hengert két bütyök is helyettesítheti comb-sípcsonti ízület. A végtag ízület alatti distalis vége a szög nagyságától függő fokban oldalra kitér a csánkízületben a talocruralis ízület. A csukló- és a csavarízület is lehet ún. Az oldalsó szalag a forgástengelyen vagy azon belül ered, ezáltal középhelyzetben laza, nyújtáskor és hajlításkor viszont megfeszül és fékezi az ízület mozgását, így az a középállásba ugrik vissza pl.

Kéttengelyű ízületek. Az egyik ízületi végdarab tojásdad alakú, az ízületi végek mozgástengelyei derékszögben kereszteződnek, a csontok egymásra merőleges síkban mozdulnak el articulatio atlantooccipitalis. Az egyik ízületi végdarab angol nyereg alakú, egyik irányban domború, a másik irányban homorú.

Ízülettípusok

Az ízületben a hajlítás és nyújtás mellett a közelítés és távolítás is lehetséges csüdízület, a nyakcsigolyák ízületei madarakban. Többtengelyű ízület. Elmozdulás minden irányban, a csont hossztengelye körül is lehetséges, ezért szabad ízület, arthrodia vállízület, csípőízület. A csontvégek lapos ízületi felületei egyenlőtlenek, ízületi szalagjai rövidek és feszesek.

Az elmozdulás kisfokú és többirányú, általában szánmozgásszerű a keresztcsípőcsonti ízület, az elülső és a hátulsó lábtőízület distalis az ujjak ízületei és típusai. Részletes ízület- és szalagtan A gerincoszlop összeköttetései, juncturae columnae vertebralis A csigolyák közötti összeköttetések: a csigolyatestek közötti rostos-porcos összeköttetések; az ízületi nyúlványok közötti ízületek és a csigolyák közötti hosszú és nyúlványaik közötti rövid szalagos összeköttetések.

A szomszédos csigolyák teste közötti összeköttetés az 1. A csigolya fejét és árkát borító hyalinporcrétegeket rostos porc köti egymáshoz. Ez utóbbi durva kötőszöveti rostokból álló külső, rostos gyűrűből, anulus fibrosus, és középen levő, lágyabb, fiatalkorban inkább fehér, az ujjak ízületei és típusai sárgás árnyalatú, kocsonyás magból, nucleus pulposus, áll, amely a gerinchúr maradványa.

A kocsonyás mag a gerincoszlop mozgása közben keletkező nyomást párnaként minden irányban elosztja, a rostos porc pedig mint rugalmas ütköző továbbítja a rá hirtelen ható nyomást. A gerincoszlop mozgékony szakaszán a nyak- ágyék- és farokcsigolyákon vastag, merev szakaszán hátcsigolyákon vékony.

A szánszerű elmozdulás az ujjak ízületei és típusai nyakon nagyobb fokú, az ujjak ízületei és típusai hossztengely körüli forgó mozgás is van, a háti és ágyéki szakaszon csupán hajlítás és nyújtás lehetséges. Az ízületi tok, a capsula articularis, a nyakcsigolyákon tág és laza, a hát- és az ujjak ízületei és típusai ágyékcsigolyákon szűk; a keresztcsigolyák keresztcsonttá nőttek össze. Az utolsó ágyékcsigolya és az első keresztcsigolya teste közötti discus intervertebralis, az ízületi nyúlványaik közötti ízületen, az articulatio lumbosacralison kívül, lóban merev ízület van a keresztcsont szárnya és az utolsó ágyékcsigolya harántnyúlványa között, articulatio intertransversaria lumbosacralis, valamint a két utolsó ágyékcsigolya harántnyúlványa között, articulatio intertransversaria lumbalis, is.

A farokcsigolyák közötti rostos porc vastag, a sertésen és húsevőkön pedig az első farokcsigolyák nyúlványai még ízületeket is képeznek egymással; a mozgathatóság nagyfokú. A csigolyák ízületei közül az első és a második nyakcsigolya ízülete a fej mozgatását teszi lehetővé.

A fejgyám—nyakszirti ízület, az articulatio atlantooccipitalis, két bütyökízület, amelyet a nyakszirtcsont két bütyke és az atlas elülső ízületi árkai alkotnak. A két ízületnek egymás mellett levő ízületi tokjai, a capsulae articulares, dorsalisan távolabb, ventralisan nagyon rossz lábfájdalom az ízületben vannak egymáshoz.

Üregük kérődzőkben, húsevőkben és idősebb korban lóban, valamint sertésben is közlekedik egymással, húsevőkben még a mögötte levő ízület tokjával is. A jobb és a bal oldalsó szalag, a lig. A membrana antlantooccipitalis dorsalis részben kereszteződő rostokból álló, vastag lemez, amely az öreglyuk felső szélén ered és az atlas dorsalis ívén tapad, a spatium atlantooccipitalét bezárja.

A membrana atlantooccipitalis ventralis vékonyabb a dorsalisnál, a nyakszirtcsont incisura intercondylarisa mentén ered és az atlas ventralis ívén tapad. Az ízületi tokkal, ennek közvetítésével a gerincvelő kemény burkával is összenőtt. Az ízületben hajlítás és nyújtás biccentésvalamint oldalmozgás csóválás is lehetséges.